Ablak- és ajtófelmérési segédlet: hogyan határozzuk meg a megfelelő méretet?

A nyílászárócsere egyik legfontosabb lépése a pontos felmérés. Néhány centiméter eltérés is elég lehet ahhoz, hogy az új ablak vagy ajtó ne férjen be a helyére, túl nagy hézag maradjon körülötte, vagy a beépítés a tervezettnél jóval több bontással járjon.

Ebben a segédletben bemutatjuk, hogyan mérheti le az ablakokat és ajtókat, mi a különbség a falnyílás mérete és a megrendelendő nyílászáró mérete között, valamint mire érdemes figyelni a rendelés előtt.

A cikkben szereplő módszerek előzetes tájékozódáshoz és hozzávetőleges kalkulációhoz használhatók. A végleges gyártási méret meghatározását és a nyílászáró megrendelését minden esetben célszerű szakember által végzett helyszíni felméréshez kötni.

Miért fontos az ablakok és ajtók pontos felmérése?

A nyílászárók jellemzően egyedi vagy meghatározott méret alapján készülnek. A hibásan megrendelt ablak vagy ajtó utólagos módosítása sok esetben nem lehetséges, vagy jelentős többletköltséggel jár.

A pontos felmérés azért is fontos, mert nemcsak az ablak vagy ajtó szélességét és magasságát kell meghatározni. Figyelembe kell venni többek között:

• a falnyílás tényleges méretét,
• a falak egyenetlenségét,
• a beépítési hézagot,
• a meglévő tok kialakítását,
• a fal vastagságát,
• a külső és belső párkányt,
• a redőnyt és az árnyékolástechnikát,
• a nyitásirányt,
• a padlószintet,
• valamint a hőszigetelés tervezett vastagságát.

Egy új építésű háznál és egy meglévő nyílászáró cseréjénél eltérő szempontok alapján kell mérni. Ezért elsőként azt kell tisztázni, hogy üres falnyílásba kerül-e az új szerkezet, vagy egy meglévő ablakot, illetve ajtót szeretne lecserélni.

Milyen eszközökre lesz szükség a felméréshez?

Az ablakok és ajtók előzetes felméréséhez általában az alábbi eszközök elegendők:

• stabil mérőszalag,
• lézeres távolságmérő,
• vízmérték,
• ceruza és papír,
• telefon vagy fényképezőgép,
• egyszerű alaprajz vagy kézzel készített vázlat,
• szükség esetén létra.

A méreteket lehetőleg milliméterben jegyezze fel. A nyílászárók gyártása és rendelése során ugyanis általában milliméteres pontosságú méretekre van szükség.

Ne csak egyetlen méretet írjon fel. Minden nyílászárót külön sorszámmal vagy helyiségmegjelöléssel azonosítson, például:

• nappali, bal oldali ablak,
• hálószoba ablaka,
• konyhaablak,
• főbejárati ajtó,
• teraszajtó.

Érdemes minden nyílászáróról kívülről és belülről is fényképet készíteni.

Mi a különbség a falnyílás mérete és a nyílászáró mérete között?

A falnyílás mérete nem feltétlenül azonos a megrendelendő ablak vagy ajtó méretével.

A falnyílás a falban kialakított teljes nyílás szélessége és magassága. Az új nyílászáró tokmérete ennél általában kisebb, mert a tok és a fal között beépítési hézagot kell hagyni.

Ez a hézag teszi lehetővé:

• a szerkezet pontos beállítását,
• a fal egyenetlenségeinek korrigálását,
• a megfelelő mechanikai rögzítést,
• a hő- és légzáró csatlakozás kialakítását,
• valamint az anyagok hőmozgásának felvételét.

Nem jó megoldás, ha az ablakot pontosan akkora méretben rendelik meg, mint a legkisebb mért falnyílás. Ilyenkor előfordulhat, hogy a szerkezet nem fér be, vagy nem marad elegendő hely a szakszerű beépítéshez.

A szükséges beépítési hézag pontos mérete függ a nyílászáró anyagától, méretétől, a beépítési módtól és a gyártó előírásaitól. Emiatt nem célszerű általános értéket automatikusan levonni minden mérésből.

Hogyan mérjük meg az ablak szélességét?

A falnyílás szélességét legalább három különböző magasságban mérje meg:

• felül,
• középen,
• alul.

Régebbi épületeknél gyakori, hogy a falnyílás oldalai nem teljesen függőlegesek, ezért a három érték eltérhet egymástól.

Például az alábbi eredményeket kaphatja:

• felső szélesség: 1212 mm,
• középső szélesség: 1206 mm,
• alsó szélesség: 1210 mm.

A falnyílás legkisebb mért szélessége ebben az esetben 1206 mm.

Az előzetes méretezésnél mindig a legkisebb értékből kell kiindulni, mivel az ablaknak a nyílás legszűkebb pontján is el kell férnie.

A megrendelendő tokméret meghatározása azonban nem pusztán abból áll, hogy egy tetszőleges értéket levonunk a falnyílásból. A végleges méretnél figyelembe kell venni a gyártói előírást és a választott beépítési technológiát is.

Hogyan mérjük meg az ablak magasságát?

Az ablaknyílás magasságát szintén legalább három ponton mérje meg:

• bal oldalon,
• középen,
• jobb oldalon.

A mérés alsó pontja attól függ, hogy hol lesz az új ablak tokjának tényleges alátámasztása. Meglévő ablak cseréjénél a párkány, a vakolat és a régi tok eltakarhatja a valódi falnyílást.

Például:

• bal oldali magasság: 1494 mm,
• középső magasság: 1488 mm,
• jobb oldali magasság: 1491 mm.

A legkisebb érték ebben az esetben 1488 mm.

Különösen fontos megvizsgálni az ablak alsó részét, mert itt kell kialakítani a megfelelő alátámasztást, valamint ide csatlakozik a külső és belső párkány.

Mérjem meg a fal átlóit is?

Igen. A szélesség és magasság önmagában nem mutatja meg, hogy a falnyílás derékszögű-e.

Mérje meg a nyílás két átlóját:

• bal felső saroktól jobb alsó sarokig,
• jobb felső saroktól bal alsó sarokig.

Ha a két átló közel azonos, a nyílás várhatóan megközelítőleg derékszögű. Ha jelentős eltérés van közöttük, a nyílás ferde vagy torzult lehet.

Például:

• első átló: 1918 mm,
• második átló: 1921 mm.

A 3 mm-es eltérés egy kisebb nyílásnál általában jóval kevésbé problémás, mint például egy 20–30 mm-es különbség. A megengedhető eltérés azonban függ a szerkezet méretétől és a beépítés módjától.

Nagyobb eltérés esetén a falnyílás javítására vagy nagyobb beépítési tartalékra lehet szükség.

Hogyan ellenőrizzük, hogy függőlegesek és vízszintesek-e a falak?

Vízmértékkel ellenőrizze:

• a nyílás két oldalfalának függőlegességét,
• a felső rész vízszintességét,
• az alsó fogadófelület vízszintességét.

A lézeres szintező szintén hasznos lehet, különösen több nyílászáró vagy nagyobb ajtó felmérésekor.

A szabálytalan falnyílás nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyedi alakú nyílászárót kell rendelni. Sok esetben a falazatot vagy a vakolatot kell kijavítani a beépítés előtt.

Mire figyeljek meglévő ablak cseréjénél?

A meglévő ablak cseréjénél a legnagyobb bizonytalanságot az okozza, hogy a régi tok részben a vakolat vagy a falszerkezet mögött lehet.

A belülről látható tokméret ezért nem feltétlenül mutatja meg a falnyílás tényleges méretét. A külső oldalon a vakolat, a káva, a redőnyvezető vagy a hőszigetelés szintén eltakarhatja a tok egy részét.

Méréskor vizsgálja meg:

• miből készült a meglévő tok,
• meddig ér a vakolat a tokra,
• van-e takaróléc,
• van-e redőnytok,
• van-e külső hőszigetelés,
• megtartható-e a belső párkány,
• hogyan csatlakozik a külső párkány,
• sérülhet-e a káva a bontás során.

Régi, kapcsolt gerébtokos vagy széles faablakok esetén a látható tokszélesség jelentősen eltérhet az új ablak várható tokméretétől.

Az is előfordulhat, hogy a bontás után a falnyílás nagyobb lesz, mint ami a meglévő szerkezet mellett mérhető. Emiatt nyílászárócsere esetén különösen fontos a szakember által végzett felmérés.

Mire figyeljek új építésű háznál?

Új építésnél a falnyílás általában jobban hozzáférhető, de itt sem elegendő csak a terven szereplő méreteket figyelembe venni.

A helyszínen ellenőrizni kell:

• a falnyílások tényleges méretét,
• a kész padlószint magasságát,
• a vakolat várható vastagságát,
• a külső hőszigetelés vastagságát,
• a nyílászáró tervezett falsíkját,
• az áthidaló helyzetét,
• a redőnytok helyigényét,
• a párkányok csatlakozását,
• valamint az esetleges falazási pontatlanságokat.

A terv szerinti névleges nyílás és a helyszínen elkészült falnyílás között lehet eltérés. Ezért a nyílászárók gyártását lehetőleg csak a falnyílások elkészülte és ellenőrzése után célszerű elindítani.

Hogyan mérjük fel a bejárati ajtót?

A bejárati ajtó felmérése a szélesség és magasság megmérésén túl több további ellenőrzést igényel.

Mérje meg:

• a falnyílás szélességét felül, középen és alul,
• a falnyílás magasságát bal oldalon, középen és jobb oldalon,
• a két átlót,
• a fal vastagságát,
• a küszöb alatti rendelkezésre álló helyet,
• a belső és külső padlószint közötti különbséget.

A magasság mérésénél különösen fontos meghatározni a kész padlószintet. Felújítás vagy építkezés közben előfordulhat, hogy még nincs elkészítve a végleges burkolat.

Ha később például aljzatkiegyenlítő, ragasztó és burkolólap kerül a jelenlegi aljzatra, az ajtó számára rendelkezésre álló magasság csökkenni fog.

A kész padlószintet ezért még a megrendelés előtt pontosan meg kell határozni.

Miért kritikus a küszöb magassága?

A bejárati és teraszajtók küszöbe alapvetően befolyásolja:

• a használhatóságot,
• a víz elleni védelmet,
• a hőszigetelést,
• az akadálymentes közlekedést,
• valamint a külső és belső burkolatok csatlakozását.

Túl magas küszöb esetén kényelmetlen lehet a közlekedés. Túl alacsony vagy hibásan kialakított csatlakozásnál viszont csapadékvíz juthat az épületbe.

A teraszajtónál figyelembe kell venni a teraszburkolat lejtését, a vízelvezetést és a külső terepszintet is.

Az alacsony küszöbös vagy akadálymentes kialakítás részletes szerkezeti tervezést igényel. Nem elegendő kizárólag alacsony küszöböt rendelni; a környező rétegrendnek és vízszigetelésnek is ehhez kell igazodnia.

Hogyan határozzuk meg az ajtó nyitásirányát?

A nyitásirányt mindig egyértelműen kell rögzíteni, mert a különböző kereskedők és gyártók eltérő nézőpontból is megadhatják azt.

Ne csak azt írja fel, hogy jobbos vagy balos ajtó. A félreértések elkerülése érdekében jegyezze fel:

• melyik helyiség felé nyílik az ajtó,
• melyik oldalon vannak a pántok,
• melyik oldalon található a kilincs,
• befelé vagy kifelé nyílik-e,
• milyen fal, bútor vagy kapcsoló található mellette.

Készítsen egyszerű rajzot is, amelyen jelöli az ajtólap nyitási ívét.

Bejárati ajtónál vizsgálja meg azt is, hogy a nyitott ajtólap nem ütközik-e:

• falba,
• korlátba,
• előtető tartószerkezetébe,
• radiátorba,
• szekrénybe,
• villanykapcsolóba,
• másik ajtóba.

Milyen széles ajtóra van szükség?

Az ajtó névleges mérete, tokmérete és tényleges átjárható szélessége nem azonos.

Egy adott tok külső mérete mellett a használható átjárási szélességet csökkenti:

• a tok szélessége,
• az ajtólap vastagsága,
• a pántok kialakítása,
• a nyitási szög,
• valamint az esetleges kilincs vagy egyéb szerelvény.

Ezért ne kizárólag azt vizsgálja, hogy a nyílászáró külső mérete mekkora. Gondolja át azt is, hogy milyen tárgyakat kell majd átvinni az ajtón.

Fontos szempont lehet például:

• bútorok mozgatása,
• háztartási gépek bejuttatása,
• babakocsi használata,
• kerekesszékes közlekedés,
• kerékpár vagy kerti gép mozgatása.

Kazánház, garázs vagy tároló ajtajánál különösen fontos lehet a nagyobb hasznos nyílásméret.

Hogyan mérjük meg a falvastagságot?

A falvastagság különösen ajtóknál, valamint tokborításos beltéri ajtóknál fontos.

A mérésbe bele kell számítani:

• a falazatot,
• a belső vakolatot,
• a külső vakolatot,
• a csempét,
• a falburkolatot,
• valamint minden olyan réteget, amely a kész falvastagságot növeli.

Ne csak egy ponton mérjen. A falvastagság eltérhet a nyílás különböző részein.

Tokborításos beltéri ajtónál a túl kicsi falvastagsági tartomány miatt a tok nem fogja megfelelően körbe a falat. Túl nagy tartomány választása pedig indokolatlanul széles takarást vagy kedvezőtlen megjelenést eredményezhet.

Amennyiben a burkolás még nem készült el, a várható rétegvastagságot előre hozzá kell számolni.

Hogyan mérjük fel a beltéri ajtókat?

Beltéri ajtó rendelésekor meg kell mérni:

• a falnyílás szélességét,
• a falnyílás magasságát,
• a kész falvastagságot,
• a kész padlószintet,
• a nyitásirányt,
• valamint a környező falak és bútorok helyzetét.

Új építésnél vagy felújításnál ne a nyers aljzattól mérje a végleges ajtómagasságot, ha később még burkolat készül.

Például a következő rétegek még növelhetik a padlószintet:

• aljzatkiegyenlítő,
• burkolatragasztó,
• kerámia burkolat,
• laminált padló és alátét,
• parketta,
• szőnyegpadló.

Ha két helyiségben eltérő burkolat készül, a szintkülönbséget és az ajtó alatti átmenetet is meg kell tervezni.

A régi tokot ki kell bontani?

Nyílászárócsere során általában két alapvető megoldás fordul elő:

• a régi tok teljes kibontása,
• az új szerkezet beépítése a meglévő tok megtartásával.

A tok megtartásával végzett csere kevesebb bontással járhat, de csökkenti az üvegfelületet és a szabad nyílásméretet. Emellett a régi tok állapotát és rögzítését is meg kell vizsgálni.

A teljes tokbontás általában nagyobb faljavítással jár, viszont lehetővé teheti a nyílás jobb kihasználását és a csatlakozások teljes körű kialakítását.

A megfelelő megoldást nem érdemes kizárólag a kisebb bontási igény alapján kiválasztani. Vizsgálni kell a régi tok állapotát, a fal szerkezetét és a kívánt energetikai eredményt is.

Mire figyeljek redőny esetén?

Amennyiben az új ablakhoz redőnyt is szeretne, azt már a felmérés során jelezni kell.

Meg kell határozni:

• külső tokos vagy vakolható tokos redőny készül-e,
• van-e elegendő hely a redőnytok számára,
• hol futnak majd a vezetősínek,
• mennyire csökkenti a tok az üvegfelületet,
• kézi vagy motoros működtetés készül-e,
• hol lesz az elektromos kiállás,
• szükséges-e szúnyogháló.

A redőnytok elhelyezése hatással lehet az ablak magasságára és a falnyílás kialakítására. Utólagos redőnynél előfordulhat, hogy a tok részben belóg az üveg elé.

Vakolható redőnytoknál a homlokzati hőszigetelés és a vakolati rendszer kialakítását is össze kell hangolni.

Mire figyeljek szúnyogháló esetén?

A szúnyoghálót érdemes már a nyílászáró kiválasztásakor megtervezni.

Lehetséges megoldások például:

• fix keretes szúnyogháló,
• rolós szúnyogháló,
• oldalra húzható szúnyogháló,
• pliszé szúnyogháló,
• redőnnyel kombinált szúnyogháló.

Nem minden megoldás alkalmazható minden ablaktípusnál vagy ajtónál. A rendelkezésre álló helyet, a kilincset, a redőnysínt és a nyitó szerkezetet egyaránt figyelembe kell venni.

A párkányokat is fel kell mérni?

Igen. Az ablakcsere gyakran a külső és belső párkány cseréjét vagy módosítását is szükségessé teszi.

A párkány felmérésekor meg kell határozni:

• a szükséges hosszt,
• a szükséges mélységet,
• a fal és az ablak helyzetét,
• a hőszigetelés vastagságát,
• a párkány túlnyúlását,
• valamint a végzárók helyigényét.

A külső párkánynak megfelelő lejtéssel kell kifelé vezetnie a vizet. A vízorrnak kellően túl kell nyúlnia a kész homlokzati síkon, hogy a csapadék ne folyjon végig a vakolaton.

Homlokzati hőszigetelés előtt álló épületnél a párkány mélységét nem szabad csak a jelenlegi falsík alapján meghatározni. A tervezett hőszigetelés és vakolat vastagságát is hozzá kell számolni.

Mire figyeljek, ha később hőszigetelés készül?

Ha az ablakcsere után homlokzati hőszigetelést is tervez, a két munkát össze kell hangolni.

Fontos kérdések:

• milyen vastag lesz a hőszigetelés,
• mennyire fordul rá a szigetelés az ablakkávára,
• marad-e elegendő látható tokszélesség,
• elfér-e a redőnysín,
• megfelelő hosszúságú lesz-e a külső párkány,
• hova kerül az ablak a fal keresztmetszetében,
• kialakítható-e hőhídmentesebb csatlakozás.

Amennyiben az ablakot túl közel építik a külső vagy belső falsíkhoz, később nehezebb lehet megfelelő káva- és hőszigetelési csatlakozást kialakítani.

Mit kell tudni a beépítési hézagról?

A tok és a fal közötti hézagot nem csupán purhabbal kell kitölteni.

A korszerű csatlakozás célja, hogy:

• belül megfelelő légzárás készüljön,
• középen hő- és hangszigetelő réteg legyen,
• kívül pedig időjárásálló, ugyanakkor a szerkezet kiszáradását lehetővé tevő csatlakozás jöjjön létre.

A pontos rétegrend a választott beépítési rendszertől függhet. A kizárólag purhabbal kitöltött és szabadon hagyott hézag hosszú távon károsodhat.

A nyílászáró felmérésekor ezért nemcsak a méretet, hanem a tervezett beépítési módot is érdemes rögzíteni.

Mire figyeljek nagy méretű ablakoknál és teraszajtóknál?

A nagy üvegfelületeknél a méret mellett a szerkezet tömegét, merevségét és használhatóságát is figyelembe kell venni.

Vizsgálni kell:

• nyitható vagy fix üvegfelület készül-e,
• bukó-nyíló, toló vagy emelő-toló szerkezet szükséges-e,
• mekkora lesz az ajtószárny tömege,
• hogyan lehet a szerkezetet a helyszínre szállítani,
• befér-e az épülethez vezető útvonalon,
• milyen alátámasztás szükséges,
• szükség van-e daruzásra vagy speciális emelőeszközre,
• milyen árnyékolás készül.

Nagy nyílászáróknál nemcsak a falnyílás mérete, hanem a szerkezeti kialakítás és a gyártói méretkorlát is meghatározó.

Egy túl széles nyíló szárny nehéz lehet, idővel nagyobb terhelést adhat a vasalatra, és használata is kényelmetlenné válhat.

Milyen üvegezést válasszak?

Bár a felmérés elsősorban a méretekről szól, az üvegezés kiválasztását sem érdemes a rendelés végére hagyni.

Fontos szempont lehet:

• a hőszigetelő képesség,
• a zajvédelem,
• a napsugárzás elleni védelem,
• a biztonság,
• a belátás csökkentése,
• valamint az üveg tömege.

Fürdőszobánál vagy utcafronti helyiségnél felmerülhet savmart vagy ornament üveg használata. Földig érő üvegezésnél biztonsági üveg alkalmazására lehet szükség.

A vastagabb vagy különleges üvegezés a tok és a vasalat kiválasztására is hatással lehet.

Mire figyeljek a szellőzés szempontjából?

Az új nyílászárók általában jóval légzáróbbak a régi, vetemedett ablakoknál. Ez energetikai szempontból előnyös, ugyanakkor a korábbi természetes légcsere jelentősen csökkenhet.

A nyílászárócsere előtt át kell gondolni:

• hogyan történik majd a rendszeres szellőztetés,
• van-e nyílt égésterű gázkészülék,
• működik-e elszívóberendezés,
• szükséges-e légbevezető,
• fennáll-e a párásodás vagy penészesedés veszélye.

Nyílt égésterű berendezés mellett a nyílászárócsere gépészeti és biztonsági kérdéseket is felvethet. Ilyen esetben a felmérést és a tervezést szakemberrel kell egyeztetni.

Gyakori hibák az ablakok és ajtók felmérésekor

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a nyílást csak egyetlen ponton mérik meg. Régi épületeknél azonban a falak ritkán teljesen párhuzamosak és derékszögűek.

További gyakori hibák:

• a falnyílás és a tokméret összekeverése,
• a beépítési hézag figyelmen kívül hagyása,
• a meglévő tok látható méretének automatikus használata,
• az átlók kihagyása,
• a kész padlószint figyelmen kívül hagyása,
• a redőnytok helyigényének kihagyása,
• a párkányok elfelejtése,
• a homlokzati hőszigetelés vastagságának kihagyása,
• a nyitásirány pontatlan megadása,
• az átjárható szélesség összekeverése a tok külső méretével,
• a falvastagság csak egy ponton történő mérése,
• a burkolatok vastagságának kihagyása.

Szintén gyakori probléma, hogy a megrendelés kizárólag a tervrajz alapján történik, helyszíni ellenőrzés nélkül.

Egyszerű példa egy ablak előzetes felmérésére

Tegyük fel, hogy egy ablak falnyílásánál a következő méreteket mérte.

Szélesség:

• felül: 1212 mm,
• középen: 1206 mm,
• alul: 1210 mm.

Magasság:

• bal oldalon: 1494 mm,
• középen: 1488 mm,
• jobb oldalon: 1491 mm.

Átlók:

• első átló: 1918 mm,
• második átló: 1921 mm.

Az előzetes számításnál a legkisebb szélességi és magassági értékből kell kiindulni:

• legkisebb szélesség: 1206 mm,
• legkisebb magasság: 1488 mm.

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy 1206 × 1488 mm-es ablakot kell rendelni. A végleges tokméret meghatározásához figyelembe kell venni a beépítési hézagot, a fal állapotát, az alátámasztást és a gyártó beépítési előírásait.

Egyszerű példa egy bejárati ajtó felmérésére

Tegyük fel, hogy a bejárati ajtó falnyílásánál a legkisebb mért szélesség 1040 mm, a jelenlegi magasság pedig 2140 mm.

A burkolat azonban még nem készült el, és várhatóan összesen 20 mm-rel emeli meg a padlószintet.

A végleges rendelkezésre álló magasság így:

2140 − 20 = 2120 mm

Ebből az értékből kell tovább számítani a megfelelő beépítési hézag és küszöbkialakítás figyelembevételével.

Ez jól mutatja, hogy az ajtó magasságát nem lehet biztonságosan meghatározni a végleges padlóréteg ismerete nélkül.

Felmérési táblázat nyílászárókhoz

A mért adatokat érdemes táblázatban rögzíteni:

Külön oszlopban érdemes megadni:

• az átlókat,
• a falvastagságot,
• a nyitásirányt,
• a párkány méretét,
• a redőnyigényt,
• a szúnyoghálóigényt,
• a kész padlószintet,
• valamint az egyéb megjegyzéseket.

Ellenőrzőlista nyílászáró-rendelés előtt

A megrendelés előtt ellenőrizze, hogy rendelkezésre áll-e:

• a falnyílás szélessége három ponton,
• a falnyílás magassága három ponton,
• a két átló mérete,
• a falvastagság több ponton,
• a kész padlószint,
• a nyitásirány,
• a kívánt osztás és szárnykialakítás,
• a külső és belső párkány mérete,
• a redőny és szúnyogháló típusa,
• a tervezett homlokzati hőszigetelés vastagsága,
• a beépítés módja,
• az üvegezés típusa,
• a kilincs és a vasalat igénye,
• a szellőzés megoldása,
• valamint a nyílászáró környezetéről készült fénykép.

A gyártás megkezdése előtt a megrendelőlapon szereplő minden adatot újra át kell nézni. Különösen a méretet, a nyitásirányt, a színt, az osztást és az üvegezést érdemes ellenőrizni.

Miért érdemes szakemberre bízni a végleges felmérést?

Az otthoni mérés hasznos lehet az előzetes árajánlat és a költségbecslés elkészítéséhez. A végleges gyártási méret meghatározása azonban több szakmai döntést is igényel.

A felmérő szakember ellenőrzi többek között:

• a falnyílás tényleges állapotát,
• a régi tok elhelyezkedését,
• a megfelelő beépítési hézagot,
• a rögzíthetőséget,
• a párkány- és küszöbcsatlakozásokat,
• az árnyékolástechnika helyigényét,
• valamint a bontás várható következményeit.

Egy hibás mérés következménye nemcsak esztétikai probléma lehet. Rossz méret vagy hibás csatlakozás esetén romolhat a nyílászáró hőszigetelése, légzárása, vízzárása és működése is.

Összefoglalás: hogyan mérjük le az ablakot vagy ajtót?

A nyílászárók előzetes felmérése során:

1. Mérje meg a falnyílás szélességét felül, középen és alul.
2. Mérje meg a magasságot bal oldalon, középen és jobb oldalon.
3. Jegyezze fel minden irányban a legkisebb értéket.
4. Mérje meg a két átlót.
5. Ellenőrizze a falak függőlegességét és vízszintességét.
6. Mérje meg a fal vastagságát.
7. Határozza meg a kész padlószintet.
8. Rögzítse a nyitásirányt és a kívánt szárnykialakítást.
9. Vegye figyelembe a redőnyt, a szúnyoghálót és a párkányokat.
10. Ellenőrizze a tervezett homlokzati hőszigetelés hatását.
11. A végleges méretet szakemberrel ellenőriztesse.
12. A gyártás előtt minden rendelési adatot ismételten vizsgáljon át.

A gondos előzetes felmérés segít reális árajánlatot kérni és előre átgondolni a nyílászáró kialakítását. A végleges méretet azonban nem érdemes kizárólag saját mérés alapján megadni, mert néhány milliméter vagy centiméter eltérés is költséges problémát okozhat.

A pontosan felmért és szakszerűen beépített ablak vagy ajtó könnyen használható, jól záródik, megfelelően csatlakozik az épület szerkezeteihez, és hosszú távon is hozzájárul az otthon kényelméhez és energiahatékony működéséhez.