A hibás mérés nemcsak felesleges kiadást okozhat, hanem munkaközbeni leálláshoz, anyaghiányhoz vagy nem megfelelő méretű nyílászáró megrendeléséhez is vezethet.

Ebben a felmérési segédletben bemutatjuk:

• hogyan mérje fel háza homlokzatát,
• hogyan számolja ki a szükséges hőszigetelő anyag mennyiségét,
• hogyan mérje le az ablak- és ajtónyílásokat,
• hogyan állapítható meg, hogy jobbos vagy balos nyílászáróra van szükség,
• hogyan számítható ki a födémszigeteléshez szükséges anyagmennyiség.

Mire lesz szüksége a felméréshez?

A legtöbb alapvető mérés néhány egyszerű eszközzel elvégezhető:

• mérőszalag vagy lézeres távolságmérő,
• papír és ceruza,
• számológép,
• vízmérték,
• fellépő vagy létra,
• lehetőség szerint egy segítő személy.

Érdemes a házról egyszerű, kézzel rajzolt alaprajzot vagy homlokzati vázlatot készíteni. A méreteket mindig az adott falszakasz vagy nyílászáró mellé írja, így később kisebb az esélye annak, hogy összekeveri az adatokat.

A méréseket célszerű legalább kétszer elvégezni.

Hogyan mérjem fel a házamat homlokzati hőszigeteléshez?

A homlokzati hőszigetelő rendszer szükséges mennyiségét elsősorban a szigetelendő külső falfelület alapján lehet meghatározni.

1. Mérje meg a homlokzatok szélességét és magasságát

Minden homlokzati oldalt külön mérjen le.

Az egyes falszakaszok területét az alábbi képlettel számíthatja ki:

falfelület = szélesség × magasság

Például egy 10 méter széles és 3 méter magas homlokzat területe:

10 × 3 = 30 m²

Ezt a számítást végezze el a ház minden szigetelendő oldalán, majd adja össze az eredményeket.

2. Oromfal esetén számolja ki a háromszög területét is

Magastetős házaknál a homlokzat felső része gyakran háromszög alakú.

A háromszög területének képlete:

háromszög területe = alapszélesség × magasság ÷ 2

Ha például az oromfal 8 méter széles és 2,5 méter magas:

8 × 2,5 ÷ 2 = 10 m²

Ezt az értéket hozzá kell adni az alatta található téglalap alakú falszakasz területéhez.

3. Vonja le az ablakok és ajtók felületét

Az ablakok és ajtók felületét ugyanúgy kell kiszámítani:

nyílászáró felülete = szélesség × magasság

A nyílászárók összesített területét le lehet vonni a teljes homlokzati falfelületből.

Ugyanakkor a kisebb ablakok felületét sok esetben nem érdemes teljes egészében levonni, mert a kávák, sarkok, vágási veszteségek és csatlakozások miatt ezeken a területeken is szükség lesz hőszigetelő anyagra.

4. Számoljon ráhagyással

A kiszámított nettó felületre általában érdemes legalább 5–10% ráhagyással kalkulálni.

A ráhagyás fedezheti:

• a táblák méretre vágását,
• a sérült elemek pótlását,
• a falsík egyenetlenségeit,
• a sarkok és nyílások körüli veszteségeket,
• az esetleges mérési eltéréseket.

Tagolt homlokzat, sok ablak, erkély, kiugrás vagy íves falszakasz esetén inkább nagyobb ráhagyással számoljon.

Példa homlokzati hőszigetelés kiszámítására

Tegyük fel, hogy a ház teljes külső falfelülete 180 m².

Az ablakok és ajtók összesített felülete 25 m².

180 − 25 = 155 m²

10% ráhagyással:

155 × 1,10 = 170,5 m²

Ebben az esetben körülbelül 171 m² hőszigetelő anyaggal érdemes számolni.

Milyen anyagok mennyiségét kell kiszámítani homlokzati hőszigetelésnél?

A hőszigetelő táblák mellett a rendszer többi eleméről sem szabad megfeledkezni.

A teljes homlokzati hőszigetelő rendszerhez általában szükséges:

• EPS, grafitos EPS vagy kőzetgyapot hőszigetelő tábla,
• hőszigetelő rendszerragasztó,
• üvegszövet háló,
• dübel,
• élvédő és egyéb profilok,
• alapozó,
• vékonyvakolat,
• lábazati hőszigetelés,
• lábazati vakolat,
• indítóprofil,
• nyílászáró-csatlakozó profil.

Az anyagszükséglet termékenként eltérő lehet, ezért mindig ellenőrizze a kiválasztott gyártó műszaki adatlapján feltüntetett négyzetméterenkénti anyagigényt.

A ragasztó és a vakolat fogyása a fal egyenetlenségétől, a felhordás módjától és a vakolat szemcseméretétől is függ.

Hogyan mérjem le, mekkora ablakra vagy ajtóra van szükségem?

A nyílászárók felmérése nagyobb pontosságot igényel, mint egy egyszerű felületszámítás. Néhány milliméteres vagy centiméteres eltérés is problémát okozhat a beépítés során.

Különösen fontos megkülönböztetni:

• a falnyílás méretét,
• a régi nyílászáró méretét,
• az új nyílászáró gyártási méretét,
• a tok külső méretét.

Az új ablakot vagy ajtót nem feltétlenül a falnyílással pontosan azonos méretben kell megrendelni. A tok körül megfelelő szerelési hézagot kell hagyni.

Ablak vagy ajtó mérése teljes csere esetén

Ha a régi nyílászáró tokját is eltávolítják, a falnyílás szélességét és magasságát kell megmérni.

A szélesség mérése

Mérje meg a nyílás szélességét legalább három helyen:

• felül,
• középen,
• alul.

A három érték közül a legkisebbet vegye alapul.

A magasság mérése

A magasságot szintén legalább három ponton mérje meg:

• a bal oldalon,
• középen,
• a jobb oldalon.

Itt is a legkisebb értékkel számoljon.

Ennek oka, hogy a régebbi épületeknél a falnyílások gyakran nem teljesen derékszögűek, függőlegesek vagy vízszintesek.

Ellenőrizze a nyílás átlóit

Mérje meg a falnyílás két átlóját is.

Ha a két átló hossza közel azonos, a nyílás valószínűleg derékszögű. Nagyobb eltérés esetén a nyílás ferde vagy torzult lehet, amit a nyílászáró méretének meghatározásánál és a beépítésnél is figyelembe kell venni.

Mekkora szerelési hézag szükséges?

A nyílászáró tokja és a falnyílás között szerelési hézagot kell hagyni. Ennek pontos mérete függhet:

• a nyílászáró méretétől,
• a tok anyagától,
• a beépítési technológiától,
• a falazat állapotától,
• az alkalmazott tömítési rendszertől.

Ezért a falnyílás méretéből nem érdemes saját döntés alapján automatikusan levonni egy tetszőleges értéket. A gyártási méretet lehetőség szerint nyílászárós szakember vagy a beépítést végző kivitelező határozza meg.

A saját mérés elsősorban előzetes kalkulációhoz és ajánlatkéréshez megfelelő.

Mire figyeljek ablak vagy ajtó felmérésekor?

A szélesség és magasság önmagában nem minden esetben elegendő.

A felmérésnél az alábbiakat is ellenőrizze:

Falvastagság

Mérje meg a teljes falvastagságot, a vakolatot és az esetleges burkolatokat is figyelembe véve.

A falvastagság különösen fontos lehet:

• bejárati ajtóknál,
• redőnyös ablakoknál,
• könyöklők és párkányok kiválasztásánál,
• kávakialakításnál.

Párkány és könyöklő

Mérje meg a meglévő külső párkány és belső könyöklő mélységét. Amennyiben utólag homlokzati hőszigetelés készül, a külső párkánynak a megnövekedő falszerkezeten is túl kell nyúlnia.

Padlószint

Ajtóknál különösen fontos a kész padlószint meghatározása.

Ne csak a jelenlegi aljzatból induljon ki, ha később még készül:

• aljzatkiegyenlítés,
• padlófűtés,
• burkolás,
• laminált padló,
• parketta,
• küszöbkialakítás.

A hibásan meghatározott padlószint miatt az ajtó túl magasra vagy túl alacsonyra kerülhet.

Redőny, szúnyogháló és árnyékolás

Már a felméréskor döntse el, hogy szeretne-e:

• redőnyt,
• vakolható tokos redőnyt,
• szúnyoghálót,
• külső árnyékolót,
• motoros működtetést.

Ezek ugyanis befolyásolhatják a nyílászáró kialakítását, méretét és beépítési helyzetét.

Nyitásirány

A nyitásirányt minden nyílászárónál külön rögzítse. Egy egyszerű alaprajzon nyilakkal is jelölheti, merre nyíljanak a szárnyak.

Vegye figyelembe:

• a bútorok helyét,
• a kapcsolók és konnektorok helyzetét,
• a közlekedési útvonalakat,
• a radiátorokat,
• a függönyt,
• az ajtók egymásba nyitását.

Hogyan állapítható meg, hogy jobbos vagy balos ajtó kell?

A jobbos vagy balos nyitásirány meghatározásánál gyakori a félreértés, ezért a rendelés előtt mindig érdemes egyértelműsíteni az alkalmazott meghatározási módot.

Az egyik leggyakoribb hazai meghatározás szerint álljon arra az oldalra, amerre az ajtó Ön felé nyílik.

• Ha a pántok a jobb oldalon vannak, az ajtó jobbos.
• Ha a pántok a bal oldalon vannak, az ajtó balos.

Egyszerűbben:

arra az oldalra álljon, ahol az ajtólapot maga felé tudja húzni, és nézze meg, melyik oldalon vannak a pántok.

Példa

Amennyiben Ön az ajtó előtt áll, maga felé húzza az ajtólapot, és a pántokat a jobb kezénél látja, akkor az ajtó jobbos.

Ha a pántok a bal kezénél helyezkednek el, akkor az ajtó balos.

Miért kell különösen óvatosnak lenni?

Egyes gyártók, kereskedők vagy külföldi termékek eltérő megnevezési rendszert használhatnak. Emiatt megrendelésnél ne kizárólag azt írja le, hogy „jobbos” vagy „balos”.

Érdemes alaprajzi rajzot vagy fényképet is mellékelni, és feltüntetni:

• melyik helyiség felé nyílik az ajtó,
• befelé vagy kifelé nyílik,
• melyik oldalon legyen a kilincs,
• melyik oldalon legyenek a pántok.

Ez jelentősen csökkenti a félreértés kockázatát.

Hogyan határozható meg egy ablak nyitásiránya?

A nyíló ablakoknál hasonló elv alkalmazható.

Belső nézetből, vagyis abból a helyiségből nézve, amerre az ablakszárny nyílik:

• jobb oldali pánt esetén jobbos,
• bal oldali pánt esetén balos nyitású ablakszárnyról beszélünk.

Bukó-nyíló ablaknál azt is pontosítani kell, melyik oldalon található a kilincs, és melyik irányba nyílik a szárny.

Többszárnyú ablaknál külön meg kell határozni:

• az elsőként nyíló aktív szárnyat,
• a másodlagosan nyitható váltószárnyat,
• a fixen üvegezett részeket,
• a bukó vagy bukó-nyíló funkciót.

Hogyan mérjem fel a födémszigeteléshez szükséges anyagmennyiséget?

Födémszigetelésnél általában a szigetelendő vízszintes felületet kell meghatározni.

Egyszerű téglalap alakú födém esetén

Mérje meg a padlás vagy födém hosszát és szélességét.

A szükséges felület:

hosszúság × szélesség

Például:

• hosszúság: 12 méter,
• szélesség: 9 méter.

A födém területe:

12 × 9 = 108 m²

Tagolt alaprajz esetén

Ha az épület L alakú, több helyiségből áll, vagy a födém tagolt, ossza fel egyszerű téglalapokra.

Számolja ki külön-külön minden rész területét, majd adja össze őket.

Például:

• első terület: 8 × 6 = 48 m²,
• második terület: 4 × 3 = 12 m².

Összesen:

48 + 12 = 60 m²

Le kell vonni a kéményt és a padlásfeljárót?

A nagyobb, nem szigetelendő felületeket le lehet vonni, például:

• padlásfeljáró,
• nagyobb gépészeti akna,
• jelentős méretű kéménytest,
• teljesen elválasztott helyiségrész.

A kisebb áttöréseket általában nem érdemes levonni, mert a szabások és illesztések miatt ezek környezetében is keletkezik anyagveszteség.

Födémszigetelésnél is számoljon ráhagyással

Tekercses vagy táblás szigetelésnél általában legalább 5–10% ráhagyás ajánlott.

Sok áttörés, gerenda, nehezen hozzáférhető terület vagy szabálytalan alaprajz esetén nagyobb tartalékra lehet szükség.

Hogyan számolható ki a födémszigetelés térfogata?

Ha nemcsak a négyzetmétert, hanem a szigetelőanyag térfogatát is szeretné meghatározni, a felületet meg kell szorozni a tervezett szigetelési vastagsággal.

A képlet:

térfogat = felület × vastagság

A vastagságot méterben kell megadni.

Például egy 100 m²-es födémet 30 cm vastagságban szeretne szigetelni.

30 cm = 0,30 méter

100 × 0,30 = 30 m³

A szükséges szigetelőanyag térfogata ebben az esetben 30 köbméter.

Ez különösen hasznos lehet fújható vagy ömlesztett szigetelőanyagok előzetes kalkulációjánál.

Táblás és tekercses termékeknél inkább a csomagoláson feltüntetett négyzetméter/csomag adat alapján érdemes számolni.

Egy vagy több rétegben készüljön a födémszigetelés?

Vastagabb födémszigetelés gyakran két vagy több rétegből készül.

Például 30 cm teljes vastagság kialakítható:

• két réteg 15 cm-es,
• egy 20 és egy 10 cm-es,
• három réteg 10 cm-es szigeteléssel.

Többrétegű kialakításnál célszerű a rétegeket egymáshoz képest eltolva elhelyezni, hogy az illesztések ne essenek egymás fölé. Így csökkenthető a hőhidak és a nyitott hézagok kialakulásának kockázata.

Mire figyeljen födémszigetelés előtt?

A szükséges mennyiség mellett a födém állapotát és rétegrendjét is meg kell vizsgálni.

Ellenőrizze:

• száraz-e a födém,
• van-e beázás,
• milyen állapotban van a tető,
• szükséges-e párafékező vagy párazáró réteg,
• járható padlást szeretne-e,
• vannak-e elektromos vezetékek,
• találhatók-e süllyesztett lámpatestek,
• megfelelő-e a szellőzés,
• hogyan közelíthető meg a kémény,
• szükséges-e járófelület vagy szervizút.

A párazárás és a teljes rétegrend kialakítása épületszerkezettől függ. Egy rosszul megválasztott fólia vagy hibás rétegrend nedvesedést, páralecsapódást és penészesedést is okozhat, ezért ezt nem érdemes kizárólag általános internetes tanács alapján eldönteni.

Gyakori hibák az épület felmérésekor

Csak egy ponton történik a mérés

A falnyílások és falszakaszok nem mindig szabályosak. A szélességet és magasságot több ponton is ellenőrizni kell.

Nincs ráhagyás

A pontosan kiszámított négyzetméter ritkán egyezik meg a tényleges anyagfelhasználással. Vágásokkal, illesztésekkel és sérülésekkel is számolni kell.

Összekeverik a falnyílás és a nyílászáró méretét

A falnyílás mérete nem azonos az új ablak vagy ajtó gyártási méretével.

Nem veszik figyelembe a kész padlószintet

Ajtócsere előtt mindig ellenőrizni kell a későbbi burkolat és aljzatrétegek magasságát.

Nem terveznek előre a homlokzati hőszigeteléssel

A hőszigetelés megnöveli a fal vastagságát. Ez hatással lehet:

• a párkányokra,
• a könyöklőkre,
• a redőnyökre,
• az ereszcsatorna lefolyóira,
• a kültéri lámpákra,
• a gázvezetékekre,
• a kültéri csatlakozókra.

Nem egyeztetik pontosan a nyitásirányt

A „jobbos” vagy „balos” megjelölés önmagában félreérthető lehet. Rajzzal és pántoldal-megjelöléssel mindig pontosítsa a rendelést.

Mikor szükséges szakembert hívni?

Az otthoni felmérés megfelelő lehet előzetes költségbecsléshez és ajánlatkéréshez, de a végleges rendelés előtt szakember bevonása javasolt, különösen:

• egyedi méretű nyílászáróknál,
• nagy méretű teraszajtóknál,
• régi vagy ferde falnyílásoknál,
• statikailag bizonytalan szerkezetnél,
• összetett homlokzatnál,
• kőzetgyapot rendszer alkalmazásánál,
• ismeretlen födémrétegrendnél,
• nedvesedő vagy penészes épületnél,
• járható padlás kialakításánál.

Nyílászáró megrendelése előtt célszerű a beépítést végző vállalkozóval végleges helyszíni felmérést végeztetni. Egy hibásan megrendelt egyedi ablak vagy ajtó utólag jellemzően nem, vagy csak jelentős költséggel módosítható.

Összefoglalás

A pontos felmérés segít elkerülni az anyaghiányt, a túlzott rendelést és a mérethibából eredő problémákat.

A legfontosabb szabályok:

• minden falszakaszt külön mérjen le,
• a területet szélesség és magasság szorzatával számolja ki,
• tagolt felületet osszon egyszerűbb részekre,
• több ponton mérje meg az ablak- és ajtónyílásokat,
• mindig a legkisebb nyílásméretből induljon ki,
• ellenőrizze az átlókat és a falsíkokat,
• egyértelműen rögzítse a nyitásirányt,
• számoljon legalább 5–10% anyagráhagyással,
• a végleges nyílászáró-megrendelés előtt kérjen szakembertől helyszíni felmérést.

A gondos előkészítés nem látványos része a felújításnak, mégis ezen múlhat, hogy a kivitelezés gyorsan, kiszámíthatóan és felesleges többletköltségek nélkül valósul-e meg.