A jó eredményhez azonban nem elegendő egyszerűen leteríteni az üveggyapotot. Fontos a megfelelő szigetelési vastagság, a rétegek elhelyezése, a hézagmentes kivitelezés, valamint a födémszerkezet páratechnikai működése is.
Miért fontos a padlásfödém szigetelése?
Ha a padlástér nincs fűtve és később sem tervezik lakótérként használni, általában gazdaságosabb megoldás a padlásfödém hőszigetelése, mint a teljes tetőszerkezet szigetelése.
A hőszigetelés ilyenkor közvetlenül a fűtött és fűtetlen tér határára kerül. A megfelelő födémszigetelés hozzájárulhat a fűtési energiaigény csökkentéséhez, a belső felületek magasabb hőmérsékletéhez és az egyenletesebb lakótéri komforthoz.
Az ISOVER padlásfödémekhez bemutatott megoldásai például U ≤ 0,15 W/m²K hőátbocsátási tényező elérésére kialakított szerkezeteket is tartalmaznak. Új vasbeton födém esetén többek között 2 × 12 cm DOMO PLUS, illetve 10 + 12 cm UNIROL PROFI üveggyapotból álló rétegrendet mutatnak be.
Milyen vastag legyen a födémszigetelés?
A szükséges vastagságot nem érdemes kizárólag centiméter alapján meghatározni. A hőszigetelő anyag hővezetési tényezője, a meglévő födém szerkezete és a kívánt energetikai teljesítmény egyaránt számít.
Ásványgyapot szigetelés esetén a gyakorlatban ezért gyakran 20–30 cm körüli teljes hőszigetelő réteggel találkozhatunk, lehetőleg két egymásra merőleges vagy eltolt illesztésű rétegben.
A két réteg alkalmazásának komoly előnye, hogy a második réteg elfedi az első réteg illesztéseit, ezzel csökkenthetők a szigetelés folytonosságát megszakító hézagok.
Az ISOVER nem járható, új vasbeton padlásfödémre bemutatott rendszerében például 24 cm DOMO PLUS vagy 22 cm UNIROL PROFI üveggyapot szerepel.
Födémszigetelés rétegrend – mi kerül mi fölé?
Itt követik el az egyik legtöbb hibát. Gyakran találkozhatunk azzal az általános tanáccsal, hogy:
„párazáró fólia – üveggyapot – páraáteresztő fólia”.
A valóság ennél összetettebb. Nem minden födémszerkezethez szükséges automatikusan külön párazáró fóliát tenni a szigetelés alá. A megfelelő megoldást mindig a meglévő födém és a teljes szerkezet alapján kell meghatározni.
Egy tipikus, nem járható vasbeton padlásfödém esetében alulról felfelé például az alábbi felépítés alkalmazható:
- meglévő vasbeton födém;
- első réteg üveggyapot hőszigetelés;
- második réteg üveggyapot hőszigetelés, eltolt illesztésekkel;
- páraáteresztő, védő felső fólia, amennyiben az alkalmazott rendszer ezt előírja.
Az ISOVER nem járható padlásfödémhez készült rendszerében a hőszigetelés felső oldalán Draftex Profi páraáteresztő fólia szerepel. A gyártó külön felhívja a figyelmet arra, hogy erre a helyre párazáró tulajdonságú polietilén- vagy alumíniumfólia nem megfelelő, mert az akadályozhatja a szerkezetből kifelé haladó nedvesség távozását.
Párazáró vagy páraáteresztő fólia kell a födémszigeteléshez?
A két fóliatípus feladata teljesen eltérő, ezért nem szabad őket felcserélni.
A párafékező vagy párazáró réteg alapvetően a szerkezet meleg, belső oldalán használható. Feladata, hogy korlátozza a lakótérből a hőszigetelés felé jutó nedvesség mennyiségét, illetve megfelelő kialakítás esetén a légzárást is biztosítsa.
A Dörken is ennek megfelelően írja le a rendszer működését: a légzáró és párafékező fóliák a hőszigetelés belső oldalán helyezkednek el, és az épületszerkezetbe jutó nedvesség mennyiségét korlátozzák. A DELTA-REFLEX például tetők, falak és födémek légzáró és párafékező rétegeként használható.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden meglévő födém tetejére kötelező párazáró fóliát teríteni.
Az ISOVER korábbi részletes padlásfödém-útmutatója például fa- és vasbeton födémszerkezet esetén is olyan kialakítást ismertet, amelyben a meglévő födém páratechnikai tulajdonságai miatt nem szükséges külön VARIO KM Duplex UV réteget elhelyezni közvetlenül a hőszigetelés alatt.
Ezért meglévő épület felújításakor a födém pontos rétegrendjét mindig figyelembe kell venni.
Mire való a páraáteresztő fólia a szigetelés tetején?
A hőszigetelés hideg oldalára kerülő fóliának más feladata van.
A megfelelő páraáteresztő fólia lehetővé teszi, hogy a szerkezetből érkező nedvesség a hideg oldal felé távozhasson, miközben a hőszigetelést például portól, kisebb mennyiségű bejutó nedvességtől vagy légmozgástól is védheti.
Páraáteresztő fóliánál ezért alacsony páradiffúziós ellenállású terméket kell választani. A Dörken DELTA-MAXX X páraáteresztő alátétfólia például 0,15 m alatti sd-értékkel rendelkezik.
Fontos azonban, hogy tető-alátétfólia és padlásfödémre alkalmazható védőfólia között lehetnek alkalmazási különbségek, ezért mindig az adott termék gyártói alkalmazási előírásából kell kiindulni.
Hogyan fektesse le az üveggyapotot?
A födémet a munka megkezdése előtt érdemes megtisztítani, és ellenőrizni kell, hogy nincs-e rajta beázásra, tartós nedvesedésre vagy más szerkezeti problémára utaló jel.
Az üveggyapotot hézagmentesen fektesse le. A táblák vagy tekercsek között ne maradjanak rések, ugyanakkor a szigetelést ne préselje össze, mert ezzel ronthatja a hőszigetelő teljesítményét.
Két réteg alkalmazásakor a felső szigetelés illesztései ne essenek egybe az alsó réteg illesztéseivel.
Különösen ügyeljen a födém széleinél, falcsatlakozásoknál, kéményeknél, tetőkibúvóknál és egyéb áttöréseknél kialakuló részletekre.
Kémények és magas hőmérsékletű szerkezetek környezetében mindig tartsa be az adott szerkezetre és szigetelőanyagra vonatkozó tűzvédelmi előírásokat.
Járható vagy nem járható födémszigetelés?
Már a szigetelés kialakítása előtt el kell dönteni, hogy szeretné-e később használni a padlásteret közlekedésre vagy tárolásra.
Nem járható padlás
Ha a padláson nem szükséges rendszeresen közlekedni, a szálas hőszigetelés egyszerűen, nagy összefüggő felületen lefektethető.
Az ISOVER nem járható padlásfödémeken többek között DOMO PLUS és UNIROL PROFI üveggyapot alkalmazását mutatja be.
Az üveggyapotra közvetlenül rálépni vagy nehéz tárgyakat helyezni nem szabad.
Járható padlás
Ha a padlást tárolásra vagy rendszeres közlekedésre szeretné használni, olyan külön tartószerkezetet és járófelületet kell kialakítani, amely nem terheli és nem nyomja össze a hőszigetelést.
Az ISOVER járható padlásfödémhez bemutatott megoldásaiban a hőszigetelés párnafák között helyezkedik el, felette pedig ritkított deszkázat biztosítja a járófelületet.
Ez páratechnikai szempontból is lényeges. Az ISOVER konkrét rendszerében a ritkított deszkázat helyett közvetlenül a szerkezet fölé kerülő, magas páradiffúziós ellenállású, nagy ragasztóanyag-tartalmú építőlemezek – például OSB – alkalmazását nem javasolják, mert ezek megváltoztathatják a szerkezet kiszáradási lehetőségét.
A leggyakoribb hibák födémszigetelésnél
Az egyik leggyakoribb probléma a túl vékony hőszigetelés. Egy másik tipikus hiba, amikor az üveggyapot két rétegének illesztései pontosan egymás fölé kerülnek, vagy nagyobb hézagok maradnak közöttük.